Bittersweet Amoris - 1. fejezet - Szeretlek, te pö...ttyös.

Szeretlek, te pö...ttyös

- Álmodban. - nevettem lealacsonyítóan - egy stréberrel nem fogok így mutatkozni. - mondtam sóhajtva.

- De Cassyyyy… - hallottam nyöszörgését a szőke szájából. Na, sebaj. Halkan nevettem egyet, majd beletúrtam a finom kis tincsei közé. Ő már készen is volt, ahogy látom, egy vigasztaló csókra, de persze, még mit ne! Oda hajoltam hozzá mintha épp a drága kis ábrándozása valóra váltására készülnék, de helyette inkább csak végig húztam az ajkán a hüvelykujjam.

- Előtte moss fogat. - kacsintottam rá kacéran, mire ő durcás fejet vágva, belebokszolt a vállamba. Nevetve fogtam meg az öklét és megpusziltam,

- Na a kivételezős DÖKösökkel ellentétben nekem suliba kell mennem, mert most már tényleg kibasznak a suliból és akkor mi lesz veled édesem. - nevetek halkan, majd nyomok a szájára egy puszit, amiből ő próbál csókot alakítani, de azért sem hagytam neki.

- Moss fogat. - ismételtem magamat nevetve. Reggel van, ilyenkor mindenkinek van szájszaga és mivel ő a megtestesült tökéletesség, baszogatom amivel csak lehet. Nem nevet, ilyen a természetem. Nem is gondolnátok amúgy, Nath milyen egy mazochista! Imádja ha „bántom” ( ezt nem úgy kell érteni h naponta megverem ötször), bár még az „afféle bántásig” egyszer sem jutottunk el eme 3 hétnyi tömény nyáladzási kapcsolat közepette. Bár már nálam alszik, ez már haladás! Bár akármilyen perverz erőszakos idiótának hisztek, nem vagyok ám az… annyira, de tényleg. Általában türelmes vagyok, főleg az eddigi barátnőimnél voltam az… Baszki, hogy azok mennyit tudnak hisztizni egy lepedőgyűrés előtt! Jó érthető valamilyen szinten, de mehh.

A srácokkal, ez sokkal jobb! Ha jó a kedvünk azért csináljuk, ha rossz, akkor meg, hogy jó legyen. Bár Nathal nem így van... Olyan érzésem van, hogy fél előttem levetkőzni… még fürödni sem mehetek vele… ha meg amolyan problémája van, hogy nem cukkini, hanem kovászos uborka, akkor meg az úgy is ki fog derülni. Nem akarom elsietni, mert gondolom, az első barátja lehetek, de hát… meg kellene vele ezt beszélnem. A gondolatmenetem végére már nem, hogy elindultam, de már a suliba is értem.

Abban a szent minutumban mikor beléptem, kárált az a retkedék csengő… fujj de utálom. Hajh, de én el fogok késni. Bezzeg Nathnak mi van? Csak 2. órája, persze. Mert ő a menő pípül. Én meg szenvedjek. Menj az anyádba Sweet Amoris.

Miután végeztem az első órával, már elmehettem volna matematikusnak, komolyan! Értem az anyagot, gyerekek!

Diadalmas léptekkel vonultam fel a folyosón, és mint valami Justien Biebaszó úgy vinnyogtak körülöttem a nőneműek. Nem, egyik sem jönne oda, mert leszedem a fejét, megverem, felkötöm, kibelezem (…), tökre egyértelmű. Utálom ezt. Nath drága hugicája is ezt csinálja… baromi idegesítő az is!  Na, még ha megtudná, hogy a bátyjával együtt vagyok… azt nem akarom megélni. Phejj, igen ez a dolog eléggé titokzatos, még ami azt illeti… senki sem tudja és ez jó is így. Nincs kedvem hallgatni a rasszista szarukat. Nem jókedvemből szeretek fiút… Én örülnék a legjobban, ha nem így lenne.

Hirtelen a telóm csappant meg, mire előszedtem. Egy beszélgetés kezdődött köztünk, Nathal.

Ezzel véget is ért a chatparti. Aha, szóval Go to pince. Meg akar erőszakolni? Az csak jó.

Szinte szaladtam oda, majd, hogy örüljön már a cigis dobozommal a kezemben nyitottam ki az ajtót, majd beléptem rajta.

Ő ott várt engem, a szokásostól egy fokkal jobban felöltözve. Had sírjon a szája, mielőtt akármit tettem volna, öngyújtó elő, cigi a szíjba, meggyújt és szív. Kellemeset sóhajtva fújtam ki a füstöt, majd már csak arra eszméltem fel, hogy mérgesen, puffogba elindul az ajtó felé, már nyomná is le a kilincset, hogy elmegy, s vissza se néz.

Hirtelen az ajtóra csaptam a kezem, ő megrezzent. Oda léptem hozzá, kifújtam az ujjabb füstadagot az ajakim közül, majd eltartva az égő cigarettát, a derekába karoltam, majd úgy istenigazából lesmároltam.

Most mond, hogy nem édes! Olyat nyögött, hogy nem, hogy erekcióm, de kapásból orgazmusom lett! Hm, sosem hallottam még kiadni efféle hangoz… Aaaaah gyerekek, milyen lehet az ágyban, ha most ilyen…

Elengedtem.

- Passzív dohányos vagyok már miattad. - fortyogott, mire felnevettem.

- Puszedlim, ne félj, ha már belém estél, az nagyobb probléma a szervezetednek. - nevettem egy jóízűt.

- Halkabban! - csitított le. - Nem kell mindenkinek tudnia róla… Egyébként meg gonosz vagy!- fújta fel az arcát.

- Esküszöm, ettől ukébb, csak akkor lehetnél, ha összemennél úgy saccra 20 centit. - vigyorogtam. Most kb. egymagas velem a kis gonosz.

A mondatom után, lerogyasztott egy kicsit.

- Levágok a lábaimból, a kedvedért!

- Hát kérlek, csak akkor már menj még lejjebb. - toltam le a vállánál fogva, hogy a feje a derekamnál legyen. Ő először fel sem fogta mi van, majd mikor megértette mintha tűz égette volna, úgy pattant fel és mérgesen a falnak dőlt.

- Hogy bírod így mellettem, ha fél percenként megbántalak? - kuncogtam.

- Úgy, hogy szeretlek, te pöcs. - mondta, majd oda lépett hozzám és megölelt.